Szentlőrinckáta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (l) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 42.š-ban felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja meg szervezeti és működési rendjéről.
I. Fejezet
Altalános rendelkezések
1. §
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Szentlőrinckáta Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:
2255 Szentlőrinckáta, Arany János utca 26.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:
Szentlőrinckáta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.
(4) Az önkormányzat illetékességi területe:
Szentlőrinckáta község közigazgatási területe.
(5) Törzskönyvi azonosító száma (PIR): 730743
(6)[1] Az önkormányzat kormányzati funkción egyszemélyes házi segítségnyújtást működtet. (kormányzati funkció: 107052 házi segítségnyújtás)
(7)[2][3] A házi segítségnyújtás szolgáltatás működését az 1. számú melléklet tartalmazza.
2. §
Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
3. §
Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
4. §
Az önkormányzat hivatalos lapja: Szentlőrinckátai Hírmondó.
5. §
A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fó. A Képviselő-testület névjegyzékét az 1. számú függelék tartalmazza.
6. §
Az Önkormányzati feladatokat a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságai, a polgármester és a képviselő-testület hivatala látja el.
II. Fejezet
Az önkormányzat feladata, hatásköre
7. §
Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13.Š (1) bekezdésében foglaltak közül a gazdasági programban maga határozza meg, hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.
8. §[4]
Az önkormányzat a Mötv. 1O. § (2) bekezdésének figyelembe vételével kötelezően ellátandó feladatain túl önként is vállalhatja közfeladat ellátását, ha annak pénzügyi, tárgyi, személyi feltételei rendelkezésre állnak. A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok, de minden esetben a pénzügyi bizottság véleményét ki kell kérni. Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes vállalását tartalmazó előterjesztés akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat. Az önkormányzat önként vállalt feladata a lakosság önszerveződő közösségeinek, a városi rendezvények támogatása.
9. §
A jegyző rendszeresen köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő változásokról.
10. §
A Képviselő-testület a feladatait az Mötv. 41. § (2) bekezdése szerint látja el, és egyes hatásköreit önkormányzati rendelettel ruházza át.
11. §
Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
- a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az alapilletmény meghatározása,
- a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
- a hitelfelvétel értékhatártól függetlenül,
- gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
III. Fejezet
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület üléseinek száma
12. §
A Képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
13. §
(1) A Képviselő-testület évente, munkaterve szerint 11 alkalommal tart rendes ülést.
(2) A Képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselőtestület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (l) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni
(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző — a gazdasági programot figyelembe véve — állít össze.
(4) Amunkaterv tartalmazza:
- az ülések időpontját,
- az adott ülésen tárgyalandó témákat,
- az előterjesztő megnevezését,
- az előterjesztésben közreműködőket,
- szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
- szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.
14. §
(1) Rendkívüli ülést kell összehívni
- ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
- ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.
(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
2. A képviselő-testületi ülések összehívása
15. §
- A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti.
- Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester látja el az (l) bekezdés szerinti feladatokat.
- A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrzési Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését. (4) A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
16. §
A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
17. §
(l) A képviselő-testület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
(2) A képviselő-testület eseti határozatot hoz a rendkívüli ülés megtartásáról.
18.§
(l) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos és elektronikus úton (e-mail) küldött meghívó továbbításával történik.
- A meghívónak tartalmaznia kell
- az ülés helyét,
- az ülés időpontját,
- a tervezett napirendeket,
- a napirendek előadóit,
- a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
- A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.
- A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 3 nappal ki kell küldeni.
- A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
- a képviselőknek,
- a jegyzőnek, aljegyzőnek,
- Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjének,
- körzeti megbízottnak,
- intézményvezetőknek,
- a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,
- a nem állandó meghívottaknak,
ga) az előterjesztőknek és
gb) akiket az ülés összehívója megjelöl.
19.§
(l) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik, legkésőbb a rendkívüli ülést megelőző napon.
- Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
- telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
- elektronikus levélben (e-mailben),
- egyéb szóbeli meghívással.
- A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.
20. §
- A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
- A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
- a jegyzőt,
- az aljegyzőt,
- az illetékes országgyűlési képviselőt,
- az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit. (71. S)
- Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
- az önkormányzat intézményének vezetőjét, vagy azt,
- akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
21. §
A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája: a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára, valamint az önkormányzat www.szentlorinckata.hu honlapján.
3. A képviselő-testület ülésének vezetése
22. §
A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok
- a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
- jegyzőkönyv-hitelesítők választása,
- a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
- az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
- napirendenként
ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
eb) a vita összefoglalása,
ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
ed) a határozati javaslatok szavaztatása,
ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen, 4) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
- a rend fenntartása,
- az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
- az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
- tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
- az ülés bezárása,
- tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
23. §
(l) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 7 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
24. §
Jegyzőkönyv hitelesítőket csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani, maximum 2 főt. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.
25. §
(l) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, a javasolt napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
26. §
- A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
- A képviselő-testület egyedi döntéssel — egyszerű szótöbbséggel — hozzászólási jogot ad a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározza a hozzászólás maximális időtartamát.
- Hozzászólási jogot nem lehet adni azokban az esetekben, melyeknél zárt ülést lehet elrendelni. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonásra kerül, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.
- A képviselő-testület zárt ülésére a Mötv. 46. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
27. §
(l) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
28. §
(l) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
29. §
Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
30. §
A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.
31. §
Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.
32. §
Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges
- a Mötv. 42.§ 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt esetekben,
- törvényben meghatározott ügyek eldöntéséhez,
- jelen rendelet alapján meghatározott esetekben,
- képviselő kizárásához,
- összeférhetetlenség, méltatlanság megállapításához,
- képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,
- a Mötv. 46. 0 (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.
33. §
(l) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
- A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendel el.
- A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
34. §
(l) A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról esetileg megválasztott adhoc bizottság gondoskodik.
(3) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
35. §
Az e rendelet 26—33. §-ában foglaltak a képviselő-testület bizottságaira is vonatkoznak.
36. §
(l) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. §(2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.
- Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
- [6]Amennyiben a felvilágosítás-kérést a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követően legkésőbb 30 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
- Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kéró képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosításkérés tárgyának részletes kivizsgálását.
37. §
(l) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
- A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
- Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
- Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
38. §
- Az előterjesztések lehetséges tartalmi elemei
- az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
- a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
- a téma ismertetése,
- a jogszabályi háttér bemutatása,
- érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
- döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése, g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
- egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
- határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
- rendelettervezet, rendelettervezet indoklása.
- Az (l) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó tartalmi elemeket.
- A költségvetési koncepció elfogadásának részletes szabályai
- a költségvetési koncepciót a bizottsági véleményekkel együtt kell beterjeszteni,
- a költségvetési koncepciót akkor kell beterjeszteni a képviselő-testület elé, ha a Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrzési Bizottság írásbeli véleményével a koncepciót a képviselőtestületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette.
39. §
(l) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia. (2) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.
- Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 20 gépelt oldalra korlátozza.
- A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 37—38. §-ában, valamint a 39. § (l )—(3) bekezdésében előírt követelményeknek.
40. §
- A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
- A határozati javaslat részei
- a határozat szövege,
- a végrehajtást igényló döntéseknél
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb) a határozat végrehajtásának időpontja.
41. §
- A képviselő-testület döntései
- a határozat,
- a rendelet.
- A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
- a napirend meghatározásáról,
- az ügyrendi kérdésekről,
- a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.
42. §
(l) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(2)[7] A képviselő-testület hatósági határozataira az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel — az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
43. §
A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
A határozatok jelölése a következő formában történik:
Szentlőrinckáta Község Önkormányzata Képviselő-testületének
/ …. (. .. ) önkormányzati határozata a .
………………………….-ról.
44. §
A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. A határozatnyilvántartás formái
- a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
- a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben,
- a határozatok betűrendes nyilvántartása,
- a határozatok határidő nyilvántartása.
45. §
(l) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot, melyet a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, a jegyző, vagy az alpolgármester, helyi önszerveződő közösségek vezető testülete írásban kezdeményezhet a polgármesternél. A polgármesternek joga van a rendelet alkotási javaslatát testületi ülésen szóban is előterjeszteni.
- A képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy a rendelettervezet megtárgyalása egyfordulós vagy kétfordulós.
- Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
- A rendelettervezet szakszerű elkészítéséról a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
- A rendelet helyben szokásos kihirdetésének módjai
- kötelező jelleggel az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
- könyvtárban történő elhelyezéssel,
- az Önkormányzat hivatalos honlapján: www.szentlorinckata.hu
- A költségvetési rendelet elfogadásának részletes szabályai:
- a költségvetési rendelet-tervezetet át kell adni az érintett bizottságok részére,
- a rendelet-tervezetet a bizottsági véleményekkel együtt kell beterjeszteni,
- a költségvetési rendelet-tervezetet akkor kell beterjeszteni a képviselő-testület elé, ha a Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrzési Bizottság írásbeli véleményével a tervezetet a képviselőtestületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette,
46. §
- A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
A rendeletek jelölése a következő formában történik:
Szentlőrinckáta Község Önkormányzata Képviselő-testületének . (….. …..) önkormányzati rendelete
……………..-ról.
- A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendelet-nyilvántartás formái
- rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével,
- rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,
- rendeletek betűrendes nyilvántartása.
- A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.
- A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
4. A jegyzőkönyv
47. §
(l) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
- A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni
- a napirend tárgyát,
- az előterjesztőt vagy előterjesztőket,
- az előadókat,
- a hozzászólókat.
- A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
48. §
(l) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy a megfogalmazott javaslatra hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
- A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozat és a rendeleteket a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, és a rendeleteket a jegyzőkönyv mellékleteként.
- A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni
- egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),
- egy példányt meg kell küldeni a területileg illetékes megyei Kormányhivatalnak,
- egy példány a képviselő-testületi példány, mely a polgármester részére kerül átadásra.
- A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
- a meghívót,
- a jelenléti ívet,
- az írásos előterjesztéseket,
- a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy
- a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat,
ec) a képviselői interpellációkat.
49. §
- A képviselő-testület az e rendelet 24. §-ában meghatározott módon dönt a jegyzőkönyv-hitelesítők választásának szükségességéről. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvhitelesítőknek is alá kell írniuk.
- Az Mötv. 52. (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
- A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.
IV. Fejezet
A települési képviselő
50. §
A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
51. §
A települési képviselő — a Mötv. 32.§ (2) bekezdés i)-k) pontokban meghatározottakon túl — köteles
- lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
- képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
- a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni
- személyes érintettségét bejelenteni a képviselő-testület döntéshozatalában.
52. §
A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
V. Fejezet
A képviselő-testület bizottságai
53. §
A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében bizottságokat hoz létre.
54. §
A képviselő-testület bizottságai
- Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrzési Bizottság
- [8]
55. §
(l) A Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrzési Bizottság tagjainak száma 3 fó.
(2) A képviselő-testület elé a Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrzési Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:
- költségvetési koncepció,
- önkormányzat éves költségvetése,
- költségvetés teljesítéséről szóló beszámolók,
- hitel felvétel,
- helyi adó kivetése,
- intézmény alapítása, összevonása, megszüntetése,
56. §
A Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrzési Bizottság 55.§ (2) bekezdésében felsorolt feladatokon túl:
- Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés,- csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.
- Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát.
- Ellenőrzi a működési, fenntartási és felújítási előirányzatok felhasználását, a bérgazdálkodást.
4.Ellátja a vagyonnyilatkozat vizsgálatát.
- Figyelemmel kíséri a település teljes fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását, javaslatokat tesz a képviselő-testület felé a fejlesztési tevékenység koordinálására, egyes fejlesztési feladatok közös kooperációban való megvalósítására.
- Ellenőrzi az önkormányzati beruházásokat.
- Közreműködik az önkormányzati fejlesztési tervek kidolgozásában.
- Közreműködik az önkormányzat vagyoni-pénzügyi kihatással járó rendelet tervezeteinek kidolgozásában.
- Vizsgálja az önkormányzati vagyon, működtetésével, felhasználásával, vállalkozásba vételével kapcsolatos lehetőségeket a tárgykörben javaslatot dolgoz ki és azokat a képviselőtestület elé terjeszti.
10.Közremúködik a képviselő-testület gazdasági programjának elkészítésében illetve, végrehajtásában.
- Elemzi a község kiaknázandó gazdasági lehetőségeit.
- Javaslatot dolgoz ki a helyi adók kivetésére.
- Ellátja a képviselő-testület által átruházott hatáskörében a feladatokat.
14.Javaslatot tesz az önkormányzati tulajdonban lévő földterületek hasznosítására, ezt figyelemmel kíséri és ellenőrzi.
15. Figyelemmel kíséri a kommunális beruházásokat.
57. §[9]
58. §
A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.
59. §
(1) A bizottság szükség szerint ülésezik.
(2)[10]A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze. A bizottsági elnök akadályoztatása és a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést az elnökhelyettes hívja össze. (3) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti. Amennyiben az ülést más hívta össze, úgy az összehívó köteles az ülést vezetni.
- A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselőtestületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.
- A bizottság a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.
60. §
(l) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni az illetékes kormányhivatalnak.
- A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.
- A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.
- A bizottság évenként beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséról a bizottság elnökének kell gondoskodnia.
VI. Fejezet
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, aljegyző[11]
5. A polgármester
61. §
A polgármester főállású tisztségviselő.
62. §
A polgármesternek joga van e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondani, amelyet az alpolgármesternek juttat el.
63. §
- A polgármester Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai
- segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
- meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
- képviseli az önkormányzatot,
- kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
- fogadóórát tart,
- nyilatkozik a sajtónak,
- [12]az ellátásokat megállapító helyi rendeletben meghatározott ellátások megállapítása.
- A polgármester fogadóórája: csütörtök 10-12 óráig.
- A polgármester külön utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladat- és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét.
6. Az alpolgármester
64. §
- A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester feladatait eseti jelleggel a polgármester határozza meg.
- Az alpolgármester az általa ellátott feladatokról szükség szerint beszámol a polgármesternek.
7. A jegyző, aljegyző[13]
65. §
A jegyző az Mötv. 81. (1)-(3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
- tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,
- tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
- gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
- biztosítja az önkormányzati rendeletek, határozatok érintettekkel való megismertetését.
65/A §
(1) A polgármester a jegyző javaslatára egy aljegyzőt választ
(2) Az aljegyző helyettesíti a jegyzőt és vezeti a Szentlőrinckátai Kirendeltséget
(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása miatt – legfeljebb hat hónap időtartamra – a pénzügyi-gazdálkodási vezető tanácsos munkakör betöltője látja el a jegyzői feladatkört.
VII. Fejezet
A képviselő-testület hivatala
66. §
(l)[14] A Szentmártonkátai Közös Önkormányzati Hivatalának (a továbbiakban: Közös Hivatal) szervezeti tagolását a Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza
Az (1) bekezdés szerinti szervezeti tagolást a képviselő-testület a jegyző és a polgármester javaslatának figyelembevételével határozza meg.
- A jegyző felelős a polgármesteri hivatal költségvetési szervként való működéséből fakadó szabályozási kötelezettség teljesítéséért. Az elkészített dokumentumok közül a hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a képviselő-testület határozattal fogadja el.
- [15]A jegyző felelős a Közös Hivatal költségvetési szervként való működéséből fakadó szabályozási kötelezettség teljesítéséért. Az elkészített dokumentumok közül a hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a képviselő-testület határozattal fogadja el.
VIII. Fejezet
A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok, a közmeghallgatás
67. §
- Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
- Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl rendkívüli közmeghallgatást kell tartani az alábbi tárgykörökben, kérdésekben
- helyi adó bevezetése,
- a település egészét, vagy részét érintő településrendezési, fejlesztési elképzelések.
- Általános közmeghallgatást és rendkívüli közmeghallgatást egyszerre is lehet tartani.
- A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
- A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
68. §
A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgároknak és a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek joga van közérdekű kérdést felvetni, és javaslatot tenni.
69. §
A közmeghallgatást a polgármester vezeti. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselőtestületi ülés vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
70. §
A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonására falugyűlést hív össze.
IX. Fejezet
Együttműködés az önszerveződő közösségekkel
71. §
Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén az alábbi önszerveződó közösségek képviselőit
- Szentlőrinckátai Polgárőrség elnöke
- Reménység Nyugdíjas Klub elnöke
- Szentlőrinckátai Diáksport és Utánpótlás-nevelő Egyesület elnöke
- Csibészke Alapítvány elnöke
- Szentlőrinckátai Római Katolikus Egyházközségért Közhasznú Alapítvány elnöke
X. Fejezet
A képviselő-testület gazdasági programja
72. §
(l) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséról, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
XI. Fejezet
Vagyonnyilatkozat
73. §
(1) A polgármester, az alpolgármester és a települési képviselő, törvényben meghatározott határidőben és rendszerességgel a Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrzési Bizottságnak címezve benyújtja a kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött vagyonnyilatkozatát.
(2) A vagyonnyilatkozatot a polgármester, az alpolgármester és a települési képviselő névvel ellátott nyílt borítékban, hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát névvel ellátott, zárt borítékban, a ragasztásnál kézjegyével, aláírásával ellátva adja át a Bizottságnak. A Bizottság az átvételről elismervényt ad.
- [16] A bizottság a leadott vagyonnyilatkozatokat, illetve a kapcsolódó iratokat nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás adatait az 3 sz. melléklet tartalmazza.
- A Bizottság, ha a nyilvántartásba vételkor megállapítja, hogy a vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek valamelyike nem teljesítette törvényi kötelezettségét, a mulasztót felhívja a vagyonnyilatkozat pótlására, a törvényi következményekre való figyelmeztetéssel.
- [17]A nem képviselő bizottsági tagok az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény eljárási szabályai szerint, annak mellékletében rögzített adattartalommal kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni.
74. §
(l)[18] A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, biztonsági zárral ellátott lemezszekrényben kell tárolni a Szentlőrinckátai Kirendeltség irattárában.
(2) A nyilvános vagyonnyilatkozat megtekintését a Bizottság a Polgármesteri Hivatal arra kijelölt helyiségében az érdeklódók részére, hivatali idő alatt biztosítja. Az érdeklódó igényét a Bizottság elnökénél jelenti be. A betekintésről a Bizottság nyilvántartást vezet.
75. §
- A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást, annak konkrét tartalma miatt — a kifogásolt rész és tartalom megjelölésével — bárki kezdeményezhet.
- Amennyiben a kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.
- Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
- Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást, illetve adatot tartalmaz. Az új tényállás nélküli, ismételt kezdeményezést a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
- Az ellenőrzési eljárás lefolytatásához a Bizottság az érintettól a vagyonnyilatkozatában, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat (pl.: személyi adat, ingatlan pontos címe, helyrajzi száma, gépjármű azonosító, stb.) kérhet. Az érintett az azonosító adatokat haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül köteles írásban átadni a Bizottságnak.
- A családtagok vagyonnyilatkozata, valamint az ellenőrzési eljáráshoz bekért azonosító adatok nem nyilvánosak, abba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be.
76. §
- Az ellenőrzési eljárás során történő betekintésről nyilvántartást kell vezetni.
- Az ellenőrzési eljáráshoz írásban benyújtott azonosító adatokat az eljárást követő 8 napon belül meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről a Bizottság gondoskodik és annak megtörténtét jegyzőkönyvben dokumentálja.
- Az újra nem választott képviselő vagyonnyilatkozatát átvételi elismervény ellenében vissza kell adni a képviselőnek. Elhalálozott képviselő esetében a vagyonnyilatkozatát a Bizottság megsemmisíti.
XII. Fejezet
Záró rendelkezések
77. §
- Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
- Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/1998. (XI.30.) és az azt módosító 13/1999. (IV26.), 23/1999. (XII.15.), az 5/2000. (111.09.), a 6/2001. (IX.26.), a 10/2002. (X.30.), a 11/2002. (XI.27.), 12/2004. (VII.26.), az 5/2005. (IV. 25.), a 8/2006. (X.IG), a 10/2006. (XI. 06.), az 1/2008. (1. 28.) 7/2010.( X. 14.), 3/2011. (111.29.) önkormányzati rendelet.
Nagy István sk. | Pál Sándorné sk. |
polgármester | jegyző |
Az egységes szerkezetű rendelet kihirdetésre került 2021. március 25-én.
Laczkó Magdolna
aljegyző
1. számú függelék a 10/2014.(XI.21.) önkormányzati rendelet 5. §-hoz[19]
Polgármester: | Szabó Viola |
Képviselők: | Juhász Gergely Horti Sándor Mészárosné Imre Eszter Sziráczki Csaba Vincze Csaba Zombori László |
l. számú melléklet a 10/2014.(XI. 21.) önkormányzati rendelet 1. § (7) bekezdéséhez[20]
Szentlőrinckáta Község Önkormányzata által működtetett „Házi Segítségnyújtás” alapszolgáltatás
A szolgáltatás megnevezése: Szentlőrinckáta Község Önkormányzata – Házi segítségnyújtás
Fenntartója: Szentlőrinckáta Község Önkormányzata
Székhelye: 2255 Szentlőrinckáta, Arany János utca 26.
Működési területe: Szentlőrinckáta Község közigazgatási területe
Jogállása: önkormányzati kormányzati funkción működő egyszemélyes házi segítségnyújtás szolgáltatás
kormányzati funkció: 107052 házi segítségnyújtás
Szentlőrinckáta Község Önkormányzata által fenntartott házi segítségnyújtás (az engedélyes azonosítója: S 0 5 1 5 5 4 2) 2020. november 17. napjától a településen élő gondozásra szoruló állampolgárok ellátása érdekében biztosíthatja a szolgáltatást.
A jogosultság feltételeit a szociális ellátásokról szólóról Szentlőrinckáta Önkormányzata Polgármesterének 4/2021. (III. 24.) önkormányzati rendelet határozza meg, a jogosultság fennállását a polgármester állapítja meg.
2. számú melléklet a 10/2014.(XI. 21.) önkormányzati rendelet 1. § (7) bekezdéséhez[21]
3. számú melléklet a 10/2014.(XI. 21.) önkormányzati rendelet 73. § (3) bekezdéséhez
A Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrzési Bizottság feladat és hatásköre a vagyonnyilatkozatok kezelésével összefüggésben:
- képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése,
- a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását,
- a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a Polgármesteri Hivatalon keresztül,
- a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében:
a képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére,
a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése, és az ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése,
- a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményének a Képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatás.
A nyilvántartás szabályai
l. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos nyilvántartást a Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrzési Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) vezeti. A nyilvántartásokat évenként kell vezetni.
- A Bizottság elnöke a polgármesteri hivatalon keresztül gondoskodik a vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges nyomtatványok beszerzéséről.
- A bizottság a képviselők, illetve a polgármester rendelkezésére bocsátja a vagyonnyilatkozat nyomtatványokat:
– a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozat nyomtatványát személyenként 2 példányban, valamint a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot a hozzátartozók számának megfelelően 2-2 példányban.
A nyomtatvány első példányát a bizottságnak kell leadni, míg a második példány a vagyonnyilatkozatot adó személy példánya.
- A bizottság gyűjti a képviselők, illetve a polgármester vagyonnyilatkozatát, valamint a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat.
- A bizottság a beérkezett vagyonnyilatkozatokat nyilvántartásba veszi, feltünteti a vagyonnyilatkozatok beérkezési időpontját.
- A bizottság a vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó határidó lejárta előtt 7 nappal áttekinti a nyilvántartását, és figyelmezteti azt a képviselőt, illetve a polgármestert, aki még nem tett eleget a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének.
A felszólítás célja, hogy a kötelezettségüknek határidőig eleget tudjanak tenni.
7. A bizottság a vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó határidó lejártakor ellenőrzi a nyilvántartását.
A jogkövetkezmények ismertetése mellett ismételten felszólítja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre azokat, akik ezen kötelezettségüknek határidőre nem tettek eleget. (Amennyiben a hozzátartozói vagyonnyilatkozat hiányzik, akkor is az érintett képviselőt, polgármestert kell felszólítani a kötelezettség teljesítésére.)
8. A Bizottság elnöke a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozata nyilvánosságát biztosítja.
A vagyonnyilatkozatok bizottsági példányait páncélszekrényben, illetve tűzbiztos lemezszekrényben kell őrizni a nyilvántartásokkal együtt.
9. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat szintén a Bizottság őrzi. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nem nyilvánosak, ezért azokat elkülönítetten kell kezelni. Az őrzésük páncélszekrényben, illetve tűzbiztos lemezszekrényben történhet.
A hozzátartozói vagyonnyilatkozatba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be a képviselő, polgármester vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.
A volt képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével a nyilvántartásból törölni kell.
A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás
l. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglalt adatok valódiságtartalmának ellenőrzése.
- A Képviselő-testülethez, polgármesterhez, önkormányzati hivatalhoz beérkezett, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló kezdeményezést haladéktalanul át kell adni a Bizottságnak.
- A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye.
Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.
Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz.
A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló — új tényállítás nélküli — ismételt kezdeményezést a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
- A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatása céljából a Bizottság az azonosító adatok írásbeli közlésére szólítja fel az érintett képviselőt, polgármestert.
- A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárással érintett személyt az eljárás során meghallgathatja.
A meghallgatásról és a vagyonnyilatkozat egyeztetésről jegyzőkönyvet kell felvenni.
- A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásáról jegyzőkönyvet készít.
A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás nyilvántartásai
- A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárási cselekményekről nyilvántartást kell vezetni.
A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
- az eljárás kezdeményezésének idejét,
- az eljárás kezdeményezőjének nevét,
- az eljárás kezdeményezésének okát — röviden,
- az eljárás kezdeményezésének elutasítására vonatkozó megjegyzéseket, az eljárás lefolytatása érdekében az azonosító adatok kérésének és azok visszaérkezésének időpontját,
- az eljárás eredményét,
- az eljárás eredményéről a képviselő-testület tájékoztatásának időpontját.
2. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokhoz kapcsolódva nyilvántartást kell vezetni a vagyonnyilatkozatokba való betekintésről. A nyilvántartásba fel kell jegyezni:
- a betekintés időpontját,
- a betekintés okát,
- a betekintő nevét, minőségét, – a betekintő aláírását.
Az adatvédelmi szabályok
A Bizottság a felállítását követő 15 napon belül elkészíti a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és kezelése, valamint az ellenőrzés lefolytatásához szükséges azonosító adatok védelmét szolgáló Adatvédelmi szabályzatát. A szabályzatot a Bizottság valamennyi tagjának alá kell írnia.
[1] Szövegét kiegészítette az 1/2016. (III 04.) önkormányzati .rendelet l.§-a, hatályos 2016. március 04-tól
[2] Szövegét kiegészítette az 1/2016. (III. 04.) önkormányzati rendelet 2.§-a, hatályos 2016. március 04-töl.
[3] Szövegét módosította az 5/2021. (III. 25.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2021.március 26-tól
[4] Szövegét módosította a 2/2018. (11.23.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2018. II. 24. napjától
[5] Hatályon kívül helyezte a 1/2020. (II.12.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan 2020. II. 13. napjától
[6] Szövegét módosította a 1/2020. (II.12.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2020. II. 13. napjától
[7] Szövegét módosította a 1/2020. (II.12.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2020. II. 13. napjától
[8] Hatályon kívül helyezve a 9/2018 (VI.22) önkormányzati rendelet 1. §-ával. Hatálytalan 2018. június 22-től
[9] Hatályon kívül helyezve a 9/2018 (VI.22) önkormányzati rendelet 2. §-ával. Hatálytalan 2018. június 22-től
[10] Szövegét módosította az 1/2016 (III.4) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2016. március 4-től
[11] Szövegét módosította az 1/2020 (II.12) önkormányzati rendelet 4. § (1)-a. Hatályos 2020. február 13
[12] Szövegét beiktatta a 2/2018. (11.23.) önkormányzati rendelet 3. i-a, hatályos 2018. november .24. napjától.
[13] Szövegét módosította az 1/2020 (II.12) önkormányzati rendelet 4. § (2)-a. Hatályos 2020. február 13
[14] Szövegét módosította az 1/2020 (II.12) önkormányzati rendelet 5. § (1)-a. Hatályos 2020. február 13
[15] Szövegét módosította az 1/2020 (II.12) önkormányzati rendelet 5. § (2)-a. Hatályos 2020. február 13
[16] Szövegét módosította az 1/2016 (III 4) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2016. március 4-től
[17] Szövegét módosította az 1/2020 (II.12) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2020. február 13
[18] Szövegét módosította az 1/2020 (II.12) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos 2020. február 13
[19] Módosította a 138/2019 (X.30) önkormányzati határozat, hatályos 2019. október 13-től
[20] Szövegét módosította az 5/2021. (III. 25.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2021. március 26-tól.
[21] A melléklet az 5/2021. (III. 25.) önkormányzati rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte 2021. március 26-tól.
Továbbiak
Te SZEDD akció!
Hirdetmény!
Ajánlatkérés