Tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot, hogy a hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről szóló 124/2021. (III. 12.) Korm. rendelet értelmében 2021. március 16. napjától megszűnt a települési önkormányzat jegyzőjének a hatásköre az illegális hulladékelhelyezése ügyében. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv településünk, Szentlőrinckáta esetében:

Pest Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztály,

Hulladékgazdálkodási Osztály,

1072 Budapest, Nagy Diófa utca 10-12.

E-mail: zoldhatosag@pest.gov.hu

Kérem, amennyiben illegális hulladéklerakást tapasztal, az azzal kapcsolatos bejelentését a fenti elérhetőségeken tegye meg.

Szentlőrinckáta, 2021. április 06.

Tisztelettel:

    Laczkó Magdolna s.k.

                                                                                                            aljegyző

Cegléd Katasztrófavédelmi Kirendeltség felvételi tájékoztatót tart

beosztott tűzoltó/gépjárművezető beosztásba

történő jelentkezéssel és a

2018. februárban induló TŰZOLTÓ II Moduláris képzésre

történő beiskolázással kapcsolatban.

A felvételi tájékoztató

Helye 2700 Cegléd, Széchenyi út 24-26.

Ideje: 2017. október 18-án 10:00 órától

A résztvevők tájékoztatást kapnak a jelentkezés módjáról és feltételeiről illetve az egészségügyi alkalmassági vizsgálatról.

Minden érdeklődő részvételére számítunk, akik elkötelezettek a hivatásos szolgálat teljesítése iránt. 

A mustgáz tulajdonképpen a szőlő levének erjedése során keletkező szén-dioxid. Ez a gáz színtelen, szagtalan, a levegőnél másfélszer nehezebb, zárt térben a levegőt kiszorítva, a padlótól tölti fel a helyiséget. A szén-dioxid önmagában nem mérgező, de mivel kiszorítja a levegőt a pincéből, oxigénhiányos állapotba kerül, aki mustgázzal teli zárt helyen tartózkodik. A gáz miatti oxigénhiány szédülést, álmosságot, eszméletvesztést, végül pedig fulladásos halált okoz.

A mustgázzal kapcsolatos balesetek a borospincék szellőztetésével, illetve szén-dioxid-érzékelők telepítésével megelőzhetőek.

Alkalmazható a közismert gyertyás módszer is, amikor az ember egy gyertyával a kezében megy le a pincébe. Lényeges azonban, hogy a gyertyát ne a vállmagasságban, előre kinyújtott kezében tartsa a pincébe igyekvő, hanem eressze derékmagasság alá. Ez azért fontos, mert már 10 százalékos szén-dioxid-koncentráció is eszméletvesztést, kis idő elteltével pedig fulladásos halált okozhat, de a gyertyaláng csak 14 százalékos mustgáz-koncentrációnál alszik ki. A legegyszerűbb megoldás egy rúdhoz erősített égő gyertyát tartani lábmagasságban. Ha a gyertyaláng kialszik, akkor nincs elég oxigén a pincében, azonnal el kell hagyni a helyiséget.

Sem a gázálarc, sem a gázmaszk nem nyújt védelmet az oxigénhiányt okozó mustgáz ellen, csak sűrített levegős légzőkészülékben lehet biztonságosan lemenni egy szén-dioxiddal telített pincébe. Ezért aki mustgázzal kapcsolatos balesetet észlel, azonnal hívja a 112-es segélyhívó számot!

Forrás: BM OKF

Magyarországon több olyan rovarral is találkozhatunk, amelyek csípése nagy fájdolommal jár és esetenként enyhe, ritkábban súlyos szövődményekkel jár. Közülük leggyakrabban a darazsak és a méhek keltenek riadalmat. Ezek a rovarak jellemzően csak akkor támadnak emberre, ha veszélyben érzik magukat, kaptárjukat, vagy fészküket. A veszélyes helyzetek legjobb megelőzése, ha elkerüljük a fészket, és nem ingereljük őket. A rovarokat vonzzák a szabadon hagyott ételek , cukros folyadékok, ezért a szabadban mindig csomagoljuk be, vagy zárjuk el a magunkkal vitt élelmiszereket. Egy kis odafigyeléssel könnyen megelőzhető a baj, elkerülhető egy kellemetlen találkozás ezekkel az ízeltlábúakkal.

Amennyiben a rovarok közvetlenül a lakóhelyünk mellett telepedtek meg, illetve olyan helyen tartózkodnak, hogy emberekkel való érintkezésük elkerülhetetlen, ne kíséreljük meg házilagos módszerekkel eltávolítani a fészket és a rovarokat, hanem hívjunk szakértő segítséget. A szakemberek folyamatosan frissülő országos listája az elérhetőségeikkel együtt , megyénkénti kibontásban megtalálható a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján :

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében tilos a növényzet, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett, vagy kerti hulladék szabadtéri égetése, kivéve, ha azt külön jogszabály – pl. növény egészségügyi okból hatósági engedély beszerzése mellett – megengedi. Avar és kerti hulladék égetését csak az adott település önkormányzata engedélyezheti rendeletében, de égetni ebben az esetben is csak a rendeletben meghatározott helyen, napokon és módon szabad. Külterületi ingatlanok esetében, amennyiben az égetést jogszabály megengedi, előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal (irányított égetés). Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett.

A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet tartalmazza. A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani. Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors továbbterjedésének. A felügyelet nélkül hagyott tűz könnyen továbbterjedhet és életveszélyt jelentő, vagy súlyos kárt okozó tüzek forrásává válhat.

A szabadtéri tűz kockázata jelentősen függ az időjárási viszonyoktól, a száraz és szeles időjárás elősegíti a tűz kialakulását, továbbterjedését. Erdőtűz-veszélyes időszakban országos szinten a vidékfejlesztési miniszter, területi szinten az erdészeti hatóság tűzgyújtási tilalmat rendelhet el, mely esetén az érintett területen akkor is tilos a tűzgyújtás – beleértve a kijelölt tűzrakóhelyeket is –, ha azt egyébként más jogszabály megengedi.

A jogszabályi tilalom ellenére, illetve jogszabálytól eltérő vagy hatósági engedély hiányában végzett tűzgyújtási tevékenység miatt az önkormányzat, a környezetvédelmi hatóság és a tűzvédelmi hatóság bírságot szabhat ki.

Tűzgyújtási tilalommal és erdőtüzekkel kapcsolatos további információkért keresse fel a katasztrófavédelem oldalait (http://www.katasztrofavedelem.hu, http://…..katasztrofavedelem.hu ), vagy a NÉBIH Erdészeti Igazgatóság honlapját (www.erdotuz.hu). Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság tájékoztató kisfilmjei az alábbi linkeken tekinthetőek meg:

Az elmúlt évek adatai alapján a 2015/2016. évi fűtési szezonban megnőtt a kéménytüzek száma a szilárdtüzelésű tüzelőberendezést használó lakóingatlanokban. Ennek fő oka a nem megfelelő tüzelőanyag használata és a kémények karbantartásának hiánya. A fűtési költség csökkentése érdekében sokan tüzelőberendezéseikben égetik el a háztartási hulladékot, mely azonban nem csak jogszabályba ütközik, de környezetszennyező, egészségkárosító és a kéményekben életveszélyes állapotot is előidézhet.

A háztartási hulladékok elégetését a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet tiltja, a rendelet alapján háztartási tüzelőberendezésben kizárólag a papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen, száraz fahulladék égethető el. Az előírások megsértőivel szemben a környezetvédelmi hatóság eljárást indít és bírságot szabhat ki.

A szilárd anyagok elégetésével füstgáz, korom, hamu és salak keletkezik. Az égés során olyan mérgező összetevők szabadulnak fel, illetve olyan kémiai reakciók indulhatnak be, amelyek új mérgező vegyületeket hozhatnak létre, levegőbe jutásuk esetén beépülnek a környező talajba, növényzetbe, élővizekbe, és ezeket a mérgező anyagokat lélegzik be a környezetében élő emberek is. A műanyag, gumi, egyéb kőolajszármazék alapanyagú hulladék, festékkel, vegyi anyagokkal kezelt fa és egyéb hulladékok elégetésekor keletkezett égéstermék emberi szervezetbe jutása légzőszervi megbetegedésekhez vezethet, elősegíti a rosszindulatú betegségek kialakulását, a nehézfémeket tartalmazó por károsíthatja a veséket, elpusztítja az agysejteket, tüdő- és májkárosodást okozhat.

Az utóbbi években mind többen állnak vissza vegyestüzelésre, ill. építenek be kiegészítő fűtésként kandallókat. Szilárd- és olaj tüzelőanyagok használata során korom- és kátránylerakódás képződik a kéményekben, a nem megfelelő tüzelőanyag használata pedig megnöveli ezen lerakódás mértékét, mely az égéstermék-elvezető belső keresztmetszetének szűkülését okozza. A kémény leszűkült keresztmetszete több veszélyt is hordoz magában: a tüzelőberendezés nem kap elég levegő-utánpótlást a működéséhez, ezért szívóhatás alakul ki a kéményben és az égéstermék a tüzelőberendezésen keresztül visszaáramlik a lakótérbe, füst, – illetve szén-monoxid mérgezést okozva ezzel. A kéményben lévő nagymértékű korom és kátránylerakódás egy intenzív fűtés esetén a nagy külső- és belső hőmérséklet különbség hatására belobbanhat, kéménytüzet okozva ezzel. A kémény bekötőnyílásain vagy kitorkollásán kinyúló lángnyelvek könnyen átterjedhetnek a lakóépület éghető anyagú épületszerkezeteire, a környezetében lévő bútorzatra.

A hulladékkal vagy nedves fával való tüzelés a megspórolt fűtési költségekkel szemben sokkal nagyobb kárt tud okozni, szennyezi a levegőt, károsítja az egészséget, veszélyezteti az anyagi javakat és az emberi életet is, ezért felhívjuk a Tisztelt Lakosság figyelmét, hogy a légszennyezés, a szén-monoxid-mérgezés és a kéménytüzek elkerülése érdekében mindenki csak a tüzelőberendezésének megfelelő tüzelőanyagot használjon, és biztosítsa a kéményseprők részre a kémények rendszeres ellenőrzését, tisztítását!

Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Cegléd Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Halmozzon fel tartalékokat vízből Legyen otthon a rendszeresen szedett gyógyszerekből szükséges mennyiség, kötszerek, ha csecsemő van a családban több napra elegendő tápszer és pelenka! Tartson otthonában üzemképes állapot­ban egy elemről működtethető rádiót és biztosítson hozzá tartalék elemeket Folyamatosan ellenőriztesse tüzelőberendezéseit és kéményét az égéstermék visszaáramlásának elkerül érdekében (szénmonoxid mérő)

Tájékozódjon a várható időjárásról, az útviszonyokról (rádió,TV, internet)

Autóval történő közlekedés esetén csak jó műszaki állapotú
és téli gumikkal felszerelt gépjárművel induljon útnak!

Havas időszakban az autóban legyen:

hólapát, vontatókötél, érdesítő anyag (homok, só),

elemlámpa, tartalék üzemanyag.

Hosszú téli utazáshoz:

hólánc, meleg ruha, takaró, meleg ital, egy napi élelmiszer Útközben időben gondoskodjon üzemanyagról!

Lehetőség szerint nappali utazást tervezzen.

Nagy havazás előtt ne induljon el hosszú útra kisgyermekkel!

Intenzív havazás esetén a legközelebbi lakott településen helyezze el biztonságban gépjárművét Legyen mindig segélyhívásra alkalmas eszköz,

mely üzemképes, feltöltött állapotban van és a segélyhívószámokról se feledkezzen meg !

104,105,107,112

Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

A mustgáz nem más, mint a must erjedése során keletkező szén-dioxid. Ez a gáz színtelen, szagtalan, a levegőnél másfélszer nehezebb, zárt térben a levegőt kiszorítva, a padlótól fogva tölti fel a helyiséget. A közhiedelemmel ellentétben ez a gáz nem mérgező, de mivel kiszorítja a levegőt, oxigénhiányos állapotba kerül, aki mustgázzal teli zárt helyen tartózkodik. Ez szédülést, álmosságot, eszméletvesztést, végül pedig fulladásos halált okozhat.

A mustgázzal kapcsolatos pincebalesetek egy kis odafigyeléssel megelőzhetőek. A borospincét üzemeltetők gondoskodjanak a pincék szellőztetéséről, a hordókat pedig, ha lehet, igyekezzenek nagy térben elszórva elhelyezni. A legjobb megoldás a balesetek megelőzésére a borospincékbe szén-dioxid-érzékelők telepítése.

Mindemellett alkalmazható a jól ismert gyertyás módszer is, csak nem a közhiedelemben ismert változatban. Ha a pincében a szén-dioxid-koncentráció eléri a tíz százalékot, már eszméletvesztést, később pedig fulladásos halát okozhat. A gyertyaláng ezzel szemben csak tizennégy százalékos mustgáz-koncentrációnál alszik ki. Ezért az égő gyertyát ne kézben tartva, hanem egy rúdhoz rögzítve, derékmagasság alatt tartva menjenek le a pincébe. Ha a gyertya lángja kialszik, nincs elegendő oxigén a helyiségben, azonnal el kell hagyni a pincét, mert életveszélyes ott tartózkodni.

Mustgáz miatt bekövetkezett balesetnél kizárólag sűrített levegős légzőkészüléket viselő ember segítsen, mivel anélkül a segítő is áldozattá válhat. A különböző gázálarcok, gázmaszkok viselése nem nyújt védelmet. Veszély esetén hívja a katasztrófavédelmet a 105-ös segélyhívó számon!

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ)

 Az új OTSZ-ben több olyan használati előírás szerepel, mely a korábbi rendeletben nem volt kellően szabályozva. Ilyen például a rendelet szabadtéri tűzgyújtásra vonatkozó része. Ezen előírások pontos ismerete szükséges a gazdálkodó tevékenységet végzőkön kívül a lakosság körében is, mivel az előírások megsértése esetén a hatóságnak tűzvédelmi bírság kiszabását kell kezdeményeznie az elkövetők ellen.

 Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet szerint lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben a BELTERÜLETI ingatlanok használata során keletkezett növényi hulladék szabadtéri ÉGETÉSE TILOS.

KÜLTERÜLETEN kizárólag az ingatlan tulajdonosa, használója  a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet. Mentesül az égetési, tűzgyújtási tilalom alól  a katasztrófavédelmi szerv állománya, a tevékenysége a károk csökkentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul.  Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.

A tervezett tarló,- lábon álló növényzet,- avar,- és egyéb növényi hulladék égetésére vonatkozó kérelmet az irányított égetés helyének, időpontjának és terjedelmének megjelölésével a megkezdés előtt legalább 10 nappal az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatósághoz írásban be kell nyújtani, melyet követően a hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el. (Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Cegléd Katasztrófavédelmi Kirendeltség  2700 Cegléd, Széchenyi u. 24-26. )

Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelem tartalmazza:

a) a kérelmező nevét és címét,

b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,

c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),

d) az irányított égetés indokát,

e) az égetéssel érintett terület nagyságát,

f) az égetés folyamatának pontos leírását,

g) az égetést végző személyek nevét, címét,

h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,

i) a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és

j) a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.

Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani. Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

 Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:

a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,

b) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,

c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,

d) a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.

 Új előírás, hogy a szabadtéren keletkezett tüzek megelőzése érdekében a terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles a közút mindkét oldalán a közút szélétől mérve legalább 3 m széles védősávot kialakítani, a védősávval érintett területet  éghető aljnövényzettől, gallytól folyamatosan tisztán tartani.

• SZABADTÉRI TŰZGYÚJTÁS ÉS TŰZMEGELŐZÉS – 2015. MÁRCIUS 5-TŐL HATÁLYOS SZABÁLYOZÁS
• KÉRELEM – KÜLTERÜLETI IRÁNYÍTOTT ÉGETÉS ENGEDÉLYEZÉSÉHEZ 

Az észlelt tűzesetet késedelem nélkül a 105 vagy a 112-es (ingyenes) segélyhívó telefonszámon jelezni kell a tűzoltóságnak! 

Szentlőrinckáta, 2015. március 12.

Az erdő- és szabadtéri tüzek szempontjából a tavasz a legveszélyesebb időszak, ilyenkor Magyarországon évente több ezer tűz keletkezik. A statisztikai adatokból látszik, hogy az idén eddig már több mint kétszer annyi erdő- és vegetációtűz gyulladt, mint tavaly ilyenkor. Ennek érdekében nagyon fontos az égetéssel kapcsolatos szabályok fokozott betartása, figyelembe vétele. A tűzvédelmi hatóságok továbbra is ellenőrzik az égetési szabályok betartását, azokat, akik a szabályokat megsértik, szankcióval sújtják, ami akár helyszíni bírság kiszabását is jelentheti.

A tűzgyújtás szabályai erdőterületen:

Az erdőtűz kockázata jelentősen függ az időjárási viszonyoktól, a száraz és szeles időjárás ideális feltételeket teremt a tüzek kialakulásához, továbbterjedéséhez. Erdőtűz-veszélyes időszakban a földművelésügyi miniszter vagy az erdészeti hatóság tűzgyújtási, illetve látogatási tilalmat rendelhet el egyes erdőkben vagy akár az ország összes erdejében. Tűzgyújtási tilalom esetén az erdőkben – beleértve a kijelölt tűzrakóhelyeket is –, valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belül is tilos tüzet rakni!

Az erdőgazdálkodók kötelesek a turisztikai célpontnak számító parkerdők területén állandó és biztonságos tűzrakóhelyeket kialakítani. A kijelölt tűzrakó helyet az erdőgazdálkodónak kell karbantartani, és az erdő tűz elleni védelmével kapcsolatos feltételek megteremtéséről is neki kell gondoskodni. A kialakított tűzrakóhelyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni.

Az erdőben kirándulók csak a kijelölt tűzrakóhelyeken gyújthatnak tüzet az alábbi szabályok betartása mellett:

• a tűz meggyújtása előtt a tűzrakóhely környékét meg kell tisztítani a levelektől, faágaktól annak érdekében, hogy a tűz ne terjedhessen át az erdőre;
• a tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, de a még ki nem hűlt parazsat, hamu sem;
• amint feltámad a szél, a tüzet el kell oltani: gondoskodni kell arról, hogy készenlétben legyen a tűz oltására alkalmas anyag, eszköz (pl. víz, homok, lapát);
• az égetés befejezése után a tüzet gondosan el kell oltani, meg kell győződni arról, hogy tényleg elaludt, a hamura távozás előtt lehetőleg földet kell szórni.

Az erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó égetésre csak az erdőgazdálkodó – annak hiányában az erdő tulajdonosa –írásbeli engedélye birtokában lévő személy jogosult. Az erdőgazdálkodási tevékenység keretében végzett égetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül, amelyet az illetékes tűzoltósághoz előzetesen be kell jelenteni.

Avar és kerti hulladék égetése:

A hatályos jogi szabályozás értelmében tilos a kerti hulladék égetése. A tiltás alól az önkormányzat helyi rendeletben felmentést adhat, ebben szabályozza az égetés feltételeit, körülményeit is. Arról, hogy mikor lehet a kertben égetni, a helyi önkormányzatnál kell érdeklődni. Amennyiben az önkormányzatnak nincs ilyen rendelete, akkor nem szabad avart és kerti hulladékot égetni.

Kerti grillsütő használata, szalonnasütés, bográcsozás:

A saját tulajdonú, belterületi ingatlanon található tűzhely, vagy grillsütő használata nem tiltott a tűzgyújtási tilalom idején sem. Az ilyen – nyílt lángú – berendezések, eszközök használata, tűz gyújtása az ingatlanon belül az általános égetési szabályok betartása mellett történhet. Ezek röviden a következők:

• nem szabad felügyelet nélkül hagyni a tüzet, a még ki nem hűlt parazsat, hamut;
• gondoskodni kell a megfelelő, tűz oltására alkalmas anyag, eszköz – víz, homok  – készenlétben tartásáról;
• az égetést követően a tüzet gondosan el kell oltani, meg kell győződni arról, hogy valóban kialudt.

A tüzek 99 százaléka emberi gondatlanság, rosszabb esetben szándékosság következménye, ezért az erdő- és vegetációtűz elleni legjobb védekezés az odafigyelés.
eldobni ≤ 1 másodperc, eloltani ≥ 100 óra helyreállítani ≥ 100 év 

Segítse az erdészek és a katasztrófavédelem munkáját és figyeljen az alábbiakra:

• Soha ne dobjon el égő cigarettacsikket!
• Erdőben csak a kijelölt helyen gyújtson tüzet!
• Gondosan oltsa el a tüzet, használjon hozzá vizet, vagy legalább 5 centiméter földet, máskülönben a szélben visszagyullad!
• Igyekezzen a kertben is csak akkora tüzet rakni, amiből a szél nem tud izzó zsarátnokokat továbbvinni!
• Tartsa be a tűzgyújtási tilalom szabályait!
• Soha ne hagyja a szabadtéri tüzet őrizetlenül!

2015. március 5-én hatályba lép az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat, amely új előírásokat határoz meg a szabadtéri tűzgyújtásra vonatkozóan is. Mielőtt tüzet gyújtanának, tájékozódjanak a megváltozott szabályokról az alábbi linken:

Amennyiben mégis tűzeset következik be, annak észlelésekor az első és legfontosabb feladat a kezdeti “kis tüzek” eloltásán túlmenően az, hogy arról a 105-ös, vagy 112-es segélyhívó számon haladéktalanul értesíteni kell a katasztrófavédelmet.

Tűzgyújtási tilalommal és erdőtüzekkel kapcsolatos további információkat www.katasztrofavedelem.hu vagy a www.nebih.hu oldalon talál!

A lakosságtájékoztató a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján található, az alábbi linken: