A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. hatályos rendelkezései értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki – a 45/N. § (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód3.) hatálybalépését megelőzően felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezés iránti kérelmét 2023. december 31-ig előterjeszti.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet alapján a települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
 

• a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerinti védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m³/év vízigénybevételt meg nem haladóan, kizárólag talajvízkészlet, vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel;
• a kút épülettel, vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény, vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja;
• nem gazdasági célú vízigény.

Amennyiben a fent felsorolt feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (címe: 1081 Budapest, Dologház u. 1., Levelezési cím: 1443 Budapest, Pf.:154.), mint területileg illetékes vízügyi hatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása.

Házi ivóvíz igény: a polgár bejelentett lakóhelyeként nyilvántartott, épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon a magánszemély részéről emberi fogyasztás céljából a személyes szükségletek kielégítéséhez szükséges, saját célú ivóvízműből biztosított, nem gazdasági célú vízigény.

Gazdasági célú vízigény: minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági cél nem azonos fogalom a mezőgazdasági céllal. A gazdasági célú vízigénybe bele tartozik a locsolás, állattartás, amennyiben ezzel az engedélyes nem saját háztartási igényt elégít ki, tehát gazdasági haszonra tesz szert.  

Jegyző által kiadott engedélyek:

• Létesítési engedély: A jegyzői engedélyezés körébe tartozó újonnan létesítendő kutak engedélyezése esetében.
• Fennmaradási engedély: Vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított kutak esetében.
• Üzemeltetési engedély: Azokra a kutakra, amelyek a jogszabályok értelmében korábban jogszerűen létesültek engedély nélkül. Újonnan létesülő kutak üzembe helyezéséhez.
• Megszüntetési engedély: Használaton kívüli ásott, vert vagy fúrt kút megszüntetése iránti kérelem esetén.

Engedélyt kell kérni:

• Minden újonnan létesítésre kerülő jegyzői engedélyezés körébe tartozó kútra.
• Minden 1992. február 15. után létesített ásott vagy fúrt kút engedélyköteles, amennyiben nem rendelkezik létesítési engedéllyel, a fennmaradási engedélyt pótlólag kell megkérni.  

Az 1992. február 15. előtt létesült kutak esetében:

• arra az ásott kútra, amely a jogszabályok értelmében (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) jogszerűen létesült engedély nélkül, üzemeltetési engedélyt kell kérni;
• arra az ásott kútra, amelyre létesítésének időpontjában a jogszabályok értelmében (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) engedélyt kellett volna kérni, fennmaradási engedélyt kell kérni;
• minden fúrt kútra üzemeltetési engedélyt kell kérni.

A kutak üzemeltetéséhez és fennmaradásához vízjogi engedéllyel kapcsolatos kérelem benyújtásakor csatolni kell:

• fényképfelvételt a kútról és a környezetéről;
• ivóvízcélú felhasználás esetén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti vízminőség-vizsgálat eredményét igazoló dokumentum;
• a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet 13.§ (2) bekezdés szerinti képesítéssel rendelkező személyek képesítést igazoló okirat másolatát (OKJ-s  vízkútfúró szakképesítést szerzett, vagy olyan szakirányú középfokú végzettséggel rendelkezik, amelyhez tartozó tantárgyi képzés és vizsga a kút kivitelezésének elméleti és gyakorlati szinten történő elsajátítását igazolja, valamint a vízkutatási és vízfeltárási célból végzett fúrási, kútépítési, kúttisztítási, kútfelújítási, kútjavítási berendezésre vonatkozón a bányafelügyelet által kiadott tanúsító igazolásával, vagy a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendelet szerinti EK megfelelőségi nyilatkozattal rendelkezik).

Amennyiben fúrt kúttal rendelkezik, a kérelmet a fenti végzettségű szakember segítségével kell kitölteni, melyet a kút tulajdonosának, és a szakembernek is alá kell írnia, bélyegzővel ellátnia. A kérelmet bármely képesítéssel rendelkező kútfúró szakember aláírhatja, függetlenül attól, hogy mely szakember végezte korábban a kútfúrást.

Ásott vagy vert kút esetében szakember bevonására nincs szükség, viszont az ingatlan tulajdonosnak ezeket a típusú kutakat is be kell jelenteniük a kérelem nyomtatvány kitöltésével és saját kezű aláírásával.  

A kérelem benyújtásának módja:

A létesítési/megszüntetési/üzemeltetési/fennmaradási eljáráshoz szükséges kérelmek letölthetőek a település honlapjáról. A kitöltött kérelem a mellékleteivel együtt leadható a Szentmártonkátai Közös Önkormányzati Hivatal Szentlőrinckátai Kirendeltségén személyesen, vagy postai úton a 2255 Szentlőrinckáta, Arany János u. 26. címre lehet megküldeni. A fotók külön e-mailben is elküldhetők az jegyzo@szentlorinckata.hu e-mail címre, a kút címének, helyrajzi számának megjelölésével.

A hiánytalanul megküldött kérelmeket 60 napon belül bíráljuk el.

Illetékek, díjak:
Az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól.

Az eljárás során felmerülő egyéb költségek (pl. műszeres vizsgálatok költségei), valamint a dokumentáció készítés költségei a kérelmezőt terhelik.

A jelen hirdetményben Szervezetünk további területeket kínál eladásra nyilvánosan, melyekre 30 napig lehet vételi ajánlatot tenni. Az agrártárca számára továbbra is fontos célkitűzés az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítása, amivel a magyar birtokpolitika több mint harminc éves adósságát kívánja orvosolni. Az előző földértékesítési programokhoz hasonlóan az eladásra kerülő földek az állami földvagyon-portfólió tisztítását is szolgálják, mivel a kis területű, jellemzően magántulajdonú területek közé ékelődő ingatlanok értékesítése is cél.

A meghirdetett földekre bárki tehet vételi ajánlatot, aki a jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel. Az értékesítés elektronikus úton zajlik. Egy hektáros mérethatárig a földművesnek nem minősülő személyek is vásárolhatnak földet, és ilyen esetben az ingatlanok értékbecslésének költségét is az állam állja. Egy és tíz hektár közötti méretű földre, illetve tulajdoni hányadra pedig minden földműves ajánlatot tehet az NFK honlapjáról (https://nfk.gov.hu/) is elérhető Elektronikus Pályázati Rendszert (EPR, amely a következő elektronikus felületen érhető el: https://epr.nfk.gov.hu/) használva, az ügyfélkapus azonosítást követően.

A koronavírus-járvány és az orosz ukrán háború rávilágított arra, hogy az élelmiszer-ellátás stratégiai kérdés, aminek egyik alapja a termőföld. Az agráriumot érő kihívások ellenére magyar gazdák elkötelezett munkájának és szorgalmának köszönhetően minden nap friss és egészséges élelmiszer kerül a magyar családok asztalaira. Az agrártárca éppen ezért minden lehetséges eszközzel támogatja a termelők tevékenységét, aminek egyik alapvető eszköze a gazdálkodók igényeit figyelembe vevő birtokpolitikai intézkedések kialakítása.

A jelen eljárásban értékesítésre kerülő földek listája az NFK honlapján, valamint az EPR oldalon elérhető 2022. november 7-től.

Horváth Judit falugazdász 2022. április 12-én (kedd) egész napos ügyfélfogadás tart a területalapú támogatás ügyében.

Területalapú támogatás igénylése: 2022. április 6. – 2022. április 16.

Horváth Judit falugazdász

Tel.: 06-30/423-8594

A 2020. évi 125. sz. Magyar Közlönyben megjelent törvénymódosítás szerint mentesül a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól az, aki 2023. december 31-ig kezdeményezi az engedély nélkül létesített kút fennmaradási engedélyezési eljárását. A módosítás július elsejétől lép hatályba. 

Legutóbb 2018-ban módosították a vízgazdálkodási törvényt, akkor 2020. december 31-ig adtak haladékot a fúrt kutak tulajdonosainak a bírság alóli felmentést biztosító vízjogi fennmaradási engedély beszerzésére.

A módosító paragrafus szerint: „A Vgtv. [a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény] 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód3.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.”

A szabályozás értelmében, aki ezen időpontig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt vagy ásott kútra, annak 2024. január 01. napját követően vízgazdálkodási bírságot kell fizetnie.

Szabó Viola

polgármester

Ezúton tájékoztatom Önöket, hogy belterületen a jegyző, külterületen (az ingatlanügyi hatóság által helyszíni ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv tartalma alapján) a növény- és talajvédelmi hatóság köteles hatósági eljárást indítani azokkal szemben, akik elmulasztották a parlagfű elleni védekezési kötelezettségüket.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008 évi XLVI. törvény. 17. S (4) bekezdése kimondja: „földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.”

Fontos tudni, hogy a hatósági intézkedéshez (közérdekű védekezés végrehajtása, bírság kiszabása) nem szükséges a sérelem — egészségkárosodás — bekövetkezése, elégséges a védekezési kötelezettség elmulasztásának megállapítása.

Amennyiben a parlagfű elleni védekezési kötelezettségének a földhasználó nem tesz eleget, vagyis az ingatlan legalább virágbimbós fenológiai állapotú parlagfűvel fertőzött, akkor közérdekű védekezést kell elrendelni. Amennyiben a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a parlagfű elleni közérdekű védekezés abban az esetben rendelhető el, ha az adott területen a kultúrnövény tőszáma nem éri el az agronómiailag indokolt tőszám 50%-át és a parlagfűvel való felületi borítottság a 30%-ot meghaladja. A parlagfű ellen közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30) Korm. rendelet értelmében a közérdekű védekezést belterületen a jegyző, külterületen, Pest megye és Budapest területén a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Állategészségügyi, Növény• és Talajvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztálya (a továbbiakban: növény- és talajvédelmi hatóság) rendeli el.

A jegyző által elrendelt közérdekű védekezést az általa megbízott vállalkozók végzik. Nem kerül sor a vállalkozó általi parlagfű-mentesítésre, ha az ügyfél jelzése alapján időközben maga eleget tesz kötelezettségének. A közérdekű védekezéssel kapcsolatban felmerült költségeket az ügyfélnek kell megfizetnie.

A növényvédelmi bírság kiszabására a növény- és talajvédelmi hatóság jogosult, ezért a közérdekű védekezés elrendelését követően a jegyző az ügyben keletkezett iratokat továbbítja az eljárásra jogosult hatóságnak. A növényvédelmi bírság alapja a parlagfűvel fertőzött terület nagysága.

A bírság mértéke belterületen és külterületen is egyaránt 15.000 Ft-tól 5.000.000 Ft-ig terjed.

Parlagfűvel fertőzött lehet a mezőgazdasági kultúrnövénnyel borított terület, nem mezőgazdasági terület (elhanyagolt telkek, építési területek) vagy nem művelt, elhanyagolt valamikori szőlők, hétvégi kertek, zártkerti ingatlanok, valamint a vonalas létesítmények (utak, vasút) melletti sávok.

A védekezési kötelezettségét nem teljesítő tulajdonos/földhasználó a – bírságon túl – vele szemben elrendelt közérdekű védekezéssel kapcsolatosan felmerülő költség megtérítésére is kötelezett. A költség köztartozásnak minősül. A közérdekű védekezés elrendelése után minden esetben növényvédelmi bírság kiszabására kerül sor, az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéröl szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet alapján.

Arra tekintettel, hogy a parlagfű-mentesítés minden állampolgár közös érdeke, és eredményt csak összefogással, illetve közös felelősségvállalással érhetünk el, kérem, tegyenek eleget e fenti jogszabályi kötelezettségüknek. Ugyanakkor szükséges figyelemmel lenni arra is, hogy nem elegendő az, hogy valaki lekaszálta a szennyezett földterületet, azt tiszta, parlagfű-mentes állapotban a vegetációs időszak végéig meg kell őrizni.

A helyi termék választása mindenki számára előnyös. A vásárlók közvetlen környezetükben, így fenntarthatóbb módon juthatnak kiváló minőségű, magyar alapanyagokhoz, élelmiszerekhez. Vásárlásukkal pedig támogatják a nehéz helyzetbe került helyi termelőket is, akik egy űrlap kitöltésével regisztrálhatnak a NÉBIH weboldalán.

Az afrikai sertéspestis (továbbiakban: ASP) hazai vaddisznókban történt megállapításai valamint az európai országok ASP járvány helyzetének gyors és drámai romlása miatt fokozott a veszélye annak, hogy a vírus átterjed a házisertés állományokra is.

Hatóságunknak minden sertés állományról információval kell rendelkezni.

Kérem, amennyiben sertést tart, úgy szíveskedjék a helyi önkormányzat ügyintézőjével, azt követően a hivatalunk által kirendelt állatorvossal, esetleg az állományában kezelést végző állatorvossal kapcsolatba lépni a felmerülő járványügyi kérdésekben.

Az önkormányzatok által a sertéstartókhoz eljuttatott a betegséggel kapcsolatos ismeretterjesztő anyagot tekintse át, olvassa el, annak fontos rendelkezéseit tartsa be, mert az esetleges állomány felszámolást követő állami kártalanításra csak az jogosult, aki az abban leírtakat betartja.

Bárminemű járványügyi, járvány megelőző, járvány leküzdéssel kapcsolatos kérdésében hivatalink készséggel áll rendelkezésére.

Hivatalunk elérhetősége: PMKH Monor Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály

2200 Monor, Városi Piac 41.

06-29/611-780,06-20-556-56-55, monor-elelmiszer@pest.gov.hu ügyfélfogadási idő: hétfő, szerda, péntek 09-12 óra

Köszönöm szíves együttműködését!

Szíves tájékoztatásképpen jelzem, hogy az Országgyűlés 2020. december 31. napjáig meghosszabbította az engedély nélkül létesített kutak bejelentési határidejét.

A 2018. december közepén elfogadott törvénymódosítás alapján a vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított kút esetén az építtetőnek (tulajdonosnak) a fennmaradási engedélyt a korábbi szabályozással ellentétben legkésőbb 2020. december 31. napjáig kell kérelmeznie.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Szentlőrinckáta, 2018. december 17.

Tisztelettel:

Tóth Nóra

aljegyző

Szentlőrinckáta Község Önkormányzata (2255 Szentlőrinckáta, Arany J. u. 26.) a tulajdonát képező ingó vagyon értékesítésére nyilvános versenytárgyalást hirdet. A helyi önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló módosított 2/2013. (III.28.) számú önkormányzati rendelet 11. §.-a és 12. §. (2) bekezdésének b) pontja alapján.

Az értékesítésre kínált gépjármű adatai: 1991-es évjáratú, igazolólappal rendelkező lejárt műszaki érvényességű Belorusz-Jumz toló lapos árokásó gép.

A minimális licit mértéke 500.000.-Ft+ÁFA.

Az ajánlatok benyújtásának helye:Szentlőrinckáta Község Önkormányzata 2255 Szentlőrinckáta, Arany J. u. 26. sz.

Az ajánlat benyújtásának határideje: 2017. január 16. du. 16.00 óra.

A pályázattal kapcsolatos információt Nagy István polgármester nyújt, személyesen vagy telefonon, a 06-70-327-3095 számon.

A kiíró nem tartja fenn azt a jogot, hogy érvényes ajánlatok esetén a pályázatot érvénytelennek nyilvánítja.

Az ajánlatok bontási helye: Szentlőrinckáta Község Önkormányzatának nagyterme.

Ideje: 2017. január 17. de. 8 óra.

Az ajánlatok elbírálásának szempontja: a legjobb ajánlatot tevő.

Az eredményhirdetés a bontást követően: 2017. január 17. 9 óra.

A nyertes a vételárat szerződéskötést követően, Szentlőrinckáta Község Önkormányzatának házi pénztárába fizet be.