2024.03.13.

Szentlőrinckáta Község Hivatalos Honlapja

„Van egy falu, Lőrinckáta, határát sok bíbic járta, S meséli róla a fáma: – Így lett Lőrinc-, Bíbickáta." (B.A.S.A.)

Községünk bemutatása

Szentlőrinckáta Pest megye keleti részén helyezkedik el, Budapesttől keletre, mintegy 50 km-re. A táj alföldi jellegű, a település közigazgatási területén átfolyik a Zagyva és mellékága, a Mérges-patak.

Szentlőrinckáta első okleveles említése 1473- ból ismert. A falu –amely már a középkorban templomos község – birtokosai a Kátai, Kókai és Galsai családok voltak. A település a török hódoltság idején elnéptelenedett. A török idők elmúltával sok palóc család költözött vissza, 1720-ban lakói között 43 magyar háztartást írtak össze. A 18. században éltek itt Sőtérek, Péterffyek és Laczkovicsok is. A község belterületének legidősebb utcái a mai Kossuth Lajos utca és Dózsa György utca által határolt terület, melynek központi helyén a Szent Lőrinc templom áll. Korabeli feljegyzések szerint, Szentlőrinckátának már 1716-ban is volt temploma. Mivel a falu lakossága szinte teljes egészében római katolikus vallású, más felekezetek nem építtettek templomot.

Szentlőrinckáta gazdasági életében a mezőgazdaság volt mindig is a legjelentősebb ágazat. Jelentős volt a község eper, dohánytermesztése és cukorrépa-ültetvénye. Rövid ideig gyapotot és kendert is termesztettek. Az 1960-as években a termelőszövetkezet kialakítását követően kertészetet alapítottak.

Kezdetben csemegeszőlő termesztés folyt, majd kialakult a ma is elterjedt fóliasátras művelés. Főleg paprika, paradicsom, zöldségnövények, sóska, spenót és saláta ültetvények jellemzőek a községben, ezen kívül szántóföldi növények termesztése folyik.

A község életében fontosak a hagyományok, ünnepek is. Minden évben egy nap a falunapé. Ősszel szüreti felvonulás és Gesztenyefesztivál, télen pedig Adventi vásár színesítik a helybeliek életét.